IV. boncolás Φ8 Csonttörés esetén
Szénszálas rúd
Könnyű telepítés és erős stabilitás;
Rugalmas rögzítés a stresszkoncentráció csökkentésére;
Könnyű, csökkenti a páciens súlyát és megkönnyíti a későbbi funkcionális gyakorlatokat;
Fluoroszkópia során a vizualizáció foka alacsony, és a műtéti terület nincs lefedve, ami megkönnyíti a töréscsökkentést.
Bokaízület rögzítés 8mm
IV. boncolás Φ8-térdízület
Boncolás IVΦ8-Hibrid rögzítés
Combcsont rögzítés 8mm
Humerus rögzítés 8mm
Kismedencei rögzítés 8mm
Proximális sípcsont rögzítés 8mm
szénrost
Szénszálas 8mm sugarú rögzítés
Szénszálas proximális sípcsont rögzítés 8mm
Orvosi tippek
A külső rögzítés története
A Lambotte által 1902-ben feltalált külső rögzítőeszközről általában azt tartják, hogy ez az első "igazi rögzítő".Amerikában 1897-ben Clayton Parkhill volt az, aki elindította a folyamatot a "csontbilincsével".Parkhill és Lambotte is megfigyelte, hogy a csontba szúrt fémcsapokat a szervezet rendkívül jól tolerálta.
A külső rögzítőket gyakran használják súlyos traumás sérülések esetén, mivel lehetővé teszik a gyors stabilizálást, miközben hozzáférést biztosítanak a lágy szövetekhez, amelyek szintén kezelést igényelnek.Ez különösen fontos, ha a bőr, az izom, az idegek vagy az erek jelentős károsodást szenvednek.
Külső rögzítőeszköz használható a törött csontok stabilan és egy vonalban tartására.Az eszköz külsőleg állítható, hogy a csontok optimális helyzetben maradjanak a gyógyulási folyamat során.Ezt az eszközt általában gyermekeknél használják, és ha a törés feletti bőr megsérült.